Mikor először láttam Lee-t nagyon jóképűnek találtam, de mindig úgy beszéltek róla, mint egy nőcsábászról, ezért először nem adtam neki esélyt. Sose gondoltam volna, hogy a barátnőjeként végzem vagy, hogy összeköltözöm vele.
Először a CD:UK-nél találkoztunk, ahol a „Come On England” dalt segítettem promótálni. Végül is odajött hozzám és megkérdezte később kimegyek-e vele. Azt mondtam, hogy a Trap Nightclub-ba fogok menni. Ő megkérdezte, hogy láthatna-e ott.
Olyan vicces és magabiztos volt, hallottam magamat, ahogy igent mondok. Azon az estén Lee megérkezett Simon-nal. Órákig beszélgettünk.
Hajnali 6 óra volt a klub zárt, Lee megkérdezte, hogy elmegyek-e vele a lakására meg még néhány személy. Egy üvegfallal körülvett a Temzére néző lakásban él. Végül is mindenki más az ágyba ment. Aztán hirtelen, elsőre megcsókolt. Tudtam, hogy jó szerető lehet.
Sose volt egyéjszakás kalandom, de lefeküdtem Lee-vel, mert megbíztam benne. Hihetetlen volt az ágyban, gyengéd és figyelmes. A következő reggel dolgozni kellett mennie. Megcsókolt és odaadta a számát. Majd megkérdezte, hogy ha akarom, akkor megvárhatom a lakásán, és egy meglepetéssel jön vissza. Úgy éreztem, hogy valami elkezdődött, ezért azt mondtam, hogy várok. Visszajött azon a délután egy piknikkel. Olyan szeretnivaló és romantikus volt.
A következő héten volt Lee 21. szülinapja. Kibérelt egy csodálatos klubot Londonban. Mondtam neki, hogy lehet, hogy inkább csak barátokkal és a családdal szeretne ünnepelni, de az igazság az volt, hogy nem volt mit fölvennem.
Lee ezt kitalálta. Egy nappal a bulija előtt a lakásomhoz jött egy kocsival amit egy sofőr vezetett. Beszálltam majd Lee azt mondta: Vigyen a Dolce & Gabbana-ba a Bond Street-en.
Lee megkérte az eladót, hogy találjon nekem egy mesés öltözetet. Egy fekete ruhát választottam ezüst szandálokkal és ékszerekkel. Nem akartam tudni, hogy mennyibe kerültek.
Elmentünk a bulijára. Emberek százai voltak ott. Lee megfogta a kezem, és azt mondta, azt szeretné, ha együtt vonulnánk be.
Következő reggel szerelmeskedtünk, és Lee azt mondta: „úgy gondlom, hogy már hivatalos barátnő és barát vagyunk. Ez így OK? Persze, hogy az volt.
Attól a pillanattól kezdve nem tudtunk külön lenni egymástól. Nem jártunk klubokba. Helyette elmentünk a Sainsbury-be kaját venni, és otthon tv nézés közben megettük. Még tortákat is sütöttünk. Nagyon jól éreztük magunkat.
Egyszer elvitt egy hotelbe és vacsora után fogott egy mikrofont és énekelte a „She’s like the Wind”-et nekem . Lehet, hogy nyálasan hangzik, de megríkatott. Még most is.
Szerelmesek voltunk ijesztő volt. Az esküvői ruhámról beszélt és hogy fognak kinézni a gyerekeink. Lee filmezést ment tanulni New Yorkba, hat hétig külön voltunk egymástól. 10 nappal az elutazása előtt megkérdezte, hogy oda költözöm-e hozzá. Álmaim pasijának tűnt. Olyan boldogok voltunk.
Mikor Lee elment őrülten hiányzott. Fölhívott és azt mondta szeret, és szüksége van rám, könyörgött, hogy menjek oda hozzá New Yorkba.
Most azt kívánom, bár ne mentem volna. 10 perce, hogy megérkeztem, ez volt a kezdete a végnek. Lee olyan tartózkodónak tűnt. A tanfolyama nagyon nehéz volt és a legutolsó dolog amire szüksége volt az egy barátnő.
Egy éjjel veszekedésünk volt. Azon a napon nem tudom, hogy min. De valami megváltozott ezt mindketten tudtuk.
Egyetértettünk, hogy haza kell mennem és elköltözni a lakásából. Visszaköltöztem a régi lakásomba és három napot zokogással töltöttem. Szerettem Lee-t de túl fiatalok voltunk ő 21 én 20. Nem volt ideje egy kapcsolatra. Jók voltunk egymásnak csak rossz időben.
Még mindig összefutok vele klubokban. Beszélgetünk, és remélem barátok vagyunk. De látni őt más nőkkel egyenlő a pokollal. Habár színlelem, hogy nem érdekel.
Fölajánlottak nekem 20.000 Fontot, hogy sározzam be Lee-t, de sose tenném. Én ismerem az igazi Lee-t, nem akit elképzelsz az újságok és a tv alapján. Ő egy hihetetlen srác, tehetséges, nagylelkű és kedves. És én nagyon sok boldogságot kívánok neki.